Újabb drasztikus változás a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben!
Hírek -
Frissítés: 2021.március 12.
2021. március 11.-én ismét módosult a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet épületek szellőzésével kapcsolatos pontja. Ez a módosítás az idén január 1.-vel életbe léptetett változások egyértelmű törekvésével szemben, úgy tűnik vissza helyezi a a tervező, kivitelező, beruházó kompetencia körébe az épület szellőztetésével kapcsolatos kérdéseket.
Ne felejtsük el! Jól szigetelt épületek esetén kizárólag folyamatos és szabályozott szellőzési rendszer kiépítésével kompenzálhatjuk azt a hiányt, amit az épület természetes filtrációjának megszűnése eredményez!
Értelmezzük együtt a legújabb változásokat és annak hatásit. Tervezőként, illetve kivitelezőként hogyan hat a munkánkra a folyamatosan változó jogszabályi környezet?
Tartson velünk webinárunkon! Mondja el Ön is a véleményét.
A webinar témái:
– Értelmezzük együtt a rendeletváltozást, és annak hatásait
– Ami nem kötelező, az nem is szükséges?
– Épületek a használó szemével
– Alakítsuk ki együtt véleményünket a szükséges minimum követelményekről
– Számoljunk! Mennyibe is kerül a jó levegő?
Legyen Ön is aktív részese ennek az online eseménynek, tartson velünk!
Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet ezen form kitöltésével tehet meg.
Jelentkezzen szakértőink témával kapcsolatos, soron következő online előadására.
Az előadás ideje: 2021. március 17. (szerda) 15:00-tól 16:00-ig.
TNM rendelettel kompatibilis Aereco rendszerek:
Központi szabályozott (központi elszívásos) szellőzés (MEV) lakások és családi házak számára
A gépi, központi elszívásos rendszerben az egész lakásban vagy házban a levegő cseréjét a szennyezett, kiszolgáló helységekből (fürdő, WC, kamra, konyha, stb…) történő elszívott levegő indítja el. A légcserét egyetlen automatikus működésű, fordulatszámszabályozott központi ventilátor folyamatos munkája eredményezi.
A központi ventilátorhoz, automatikus működésű légelvezetők légcsatornán keresztül csatlakoznak. A légelvezetők a belső szennyezettség mértékében (pára, szén-dioxid, VOC, jelenlét) automatikusan nyílnak-zárnak az igény szerint, melyet a központi ventilátor a belső légtechnikai rendszerben történő nyomást figyelve automatikusan lekövet, fordulatszámát ehhez igazítja, így biztosítva a szennyezett levegő gond nélküli eltávolítását.
A friss levegő szabályozott módon, a lakószobákba (komfortterekbe) érkezik a lakók igényei szerint légbevezetőkön (1), melyek ablakba vagy falátvezetésbe épített kivitelűek lehetnek. Ennek szükséglet szerinti elosztása a szobák között csak akkor valósul meg, ha a légbevezetők páraérzékelősek.
Az akusztikus ventilátor, elhelyezhető álmennyezetben, vagy beépített szekrényben, amennyiben nem hangcsillapított ventilátor, úgy csak a tetőtérben.
A ventilátor (3) által elszívott levegő mennyiségét a páraérzékelős, szén-dioxid, illetve mozgásérzékelős légelvezetők (2) szabályozzák a pillanatnyi szükségletek szerint a lakások vizes helyiségeiben, azaz a nagyobb szellőzési igényű helyiségekben intenzívebb lesz a szellőzés, mint a használaton kívüli helyiségekben.
A rendszer felépítése::
Légutánpótlás:
1. EMM, EHM, EHT higroszabályozású, automatikus működésű légbevezetők
EAR akusztikus, automatikus működésű higroszabályozású légbevezetők
Központi szabályozott működésű elszívó rendszer:
2. BXC (pára és/vagy szén-dioxid és/vagy jelenlét és/vagy kapcsolós) légelvezetők
GBP, G2H (pára és/vagy szén-dioxid és/vagy jelenlét és/vagy kapcsolós) típusú légelvezetők
3. V2A, V4A, valamint VAM fordulatszám szabályozott központi ventilátorok
Központi szabályozott (központi elszívásos) szellőzés (MEV) lakásonként, épületrészenként
Ennél a megoldásnál a ventilátor az épület valamely helyiségében bújik meg, ezáltal egyformán alkalmazható családi házak lakások, épületrészek, pl. irodák szellőztetéséhez. A szekrényben, vagy álmennyezetben elrejtett központi ventilátor egyszerűen karbantartható, és egyedileg kontrollálható az üzemelés.
A levegő mozgatását ebben az esetben is a ventilátor (3) végzi. A gépi higroszabályozású rendszerben az egész lakásban a levegő kicserélődését a szennyezett, vizes helységekből elszívott levegő indítja el.
A friss levegő a lakószobákba érkezik a légbevezetőkön (1), ennek szükséglet szerinti elosztása a szobák között csak akkor valósul meg, ha a légbevezetők páraérzékelősek.
A ventilátor által elszívott levegő mennyiségét a páraérzékelős, szén-dioxid illetve mozgásérzékelős légelvezetők (2) szabályozzák a pillanatnyi szükségletek szerint a lakások kiszolgáló helyiségeiben, azaz a nagyobb szellőzési igényű helyiségekben intenzívebb lesz a szellőzés, mint a használaton kívüli helyiségekben.
A rendszer felépítése::
Légutánpótlás:
1. EMM, EHM, EHT higroszabályozású, automatikus működésű légbevezetők
EAR akusztikus, automatikus működésű higroszabályozású légbevezetők
Központi szabályozott működésű elszívó rendszer:
2. BXC (pára és/vagy szén-dioxid és/vagy jelenlét és/vagy kapcsolós) légelvezetők
GBP, G2H (pára és/vagy szén-dioxid és/vagy jelenlét és/vagy kapcsolós) típusú légelvezetők
3. V2A, V4A, valamint VAM fordulatszám szabályozott központi ventilátorok
Központi szabályozott (központi elszívásos) gépi szellőzés (MEV) egy vagy több emeletes lakó- és középületekhez
A gépi, központi elszívásos rendszerben az egész épületben a levegő cseréjét a szennyezett, kiszolgáló helységekből (fürdő, WC, kamra, konyha, stb…) történő elszívott levegő indítja el. A légcserét az automatikus működésű, EC motoros fordulatszámszabályozott központi ventilátor(ok) folyamatos működése eredményezi.
A központi ventilátorhoz, az automatikus légelvezetők légcsatornákon keresztül csatlakoznak. A légelvezetők a belső szennyezettség mértékében (pára, szén-dioxid, VOC, jelenlét) automatikusan nyílnak-zárnak az igény szerint, melyet a központi ventilátor a belső légtechnikai rendszerben történő nyomást érzékelve automatikusan lekövet, fordulatszámát ehhez igazítja, így biztosítva a szennyezett levegő gond nélküli mindenkori eltávolítását.
A friss levegő szabályozott módon, a lakószobákba (komfortterekbe) érkezik a légbevezetőkön (1), melyek ablakba vagy falátvezetésbe épített kivitelűek lehetnek.
Ennek szükséglet szerinti elosztása a helyiségek között csak akkor valósul meg, ha a légbevezetők páraérzékelősek. A ventilátor(ok) elhelyezhető(k) a tetőtérben vagy akár a tetőn (3). A ventilátor (3) által elszívott levegő mennyiségét a páraérzékelős, szén-dioxid, illetve mozgásérzékelős légelvezetők (2) szabályozzák a pillanatnyi szükségletek szerint a kiszolgáló helyiségekben, azaz a nagyobb szellőzési igényű helyiségekben intenzívebb lesz a szellőzés, mint a használaton kívüli helyiségekben.
A rendszer felépítése::
Légutánpótlás:
1. EMM, EHM, EHT higroszabályozású, automatikus működésű légbevezető
EAR akusztikus, automatikus működésű higroszabályozású légbevezetők
Központi szabályozott működésű elszívó rendszer:
2. BXC (pára és/vagy szén-dioxid és/vagy jelenlét és/vagy kapcsolós) légelvezetők
GBP, G2H (pára és/vagy szén-dioxid és/vagy jelenlét és/vagy kapcsolós) típusú légelvezetők
3. VBP, VCZ, VTZ, VBV típusú fordulatszám szabályozott központi- vagy tetőventilátorok az épület adottságai szerint.
egyéb lehetséges kiegészítők: ABS2 tűzvédelmi csappantyúk, intelligens külső szenzorok
Szabályozott működésű, központi hővisszanyerős szellőzési rendszerek (MVHR)
Az Aereco legkorszerűbb megoldásai a hővisszanyerős rendszerek. Akár 95%-os hatékonysággal képes visszanyerni az épületből elszívott levegő hőjét egy kereszt irányú aluminium hőcserélő (vagy forgódobos) segítségével úgy, hogy az elszívott és a befújt levegő nem keveredik egymással. Az épületben a légcserét a hővisszanyerős készülék ventilátorai biztosítják (1). A készülékek bel- és padlástérben, vagy akár a tetőn is elhelyezhetőek.
A befújt friss levegő a légcsatorna rendszeren (fém, flexibilis, vagy antibakteriális műanyag flexibilis csőrendszeren) át a szabályozható befúvó elemeken keresztül érkezik a lakótérbe (2). Az épület adottságainak és akár a lakók (vagy irodai munkavállalók) igényeinek megfelelően osztó dobozok segítségével több elszívó és befúvó ág is telepíthető (3-4). Az elhasznált és/vagy párás levegőt az épület kiszolgáló helyiségeink keresztül szívjuk el pára és/vagy mozgásérzékelős és/vagy szén-dioxid vagy akár VOC érzékelős légelvezető elemek segítségével.
A rendszer irányítása, beállításai és analitikai adatai a központi vezérlő egységen keresztül érhetőek el (6). Lehetőség van egyéb korszerű vezérlési megoldások csatlakoztatásához is, úgy mint Wifi, Tac5, MODBUS, stb.
A rendszer kiegészíthető egyéb a komfort és kényelem növelését célzó külső szenzorokkal (CO2, VOC, jelenlét), melyek képesek monitorozni és szabályozni a rendszer automatikus működését. Ebben az esetben helyiségenként érzékeljük a pára, szén-dioxid, VOC értékeket vagy a jelenlétet, melynek alapján az adott helyiségbe csak a szennyezetsségi szintnek megfelelő mennyiségű levegő levegőt fújjuk be, vagy szívjuk el. Ebben az esetben a rendszerhez telepített kis vezérlő központ illetve motoros zsaluk segítik a rendszer folyamatos és igények szerint történő automatikus működését.
Központi hővisszanyerős rendszer felépítése
1. MURAL, GLOBAL, DX hővisszanyerős szellőztető készülékek
2. ADG, Inviseo szabályozható befuvó anemosztátok
3,4. Elosztó/gyűjtő hangcsillapított dobozok
5.BXC (pára és/vagy szén-dioxid és/vagy jelenlét és/vagy kapcsolós) légelvezetők
6.Vezérlő és kijelző egység
egyéb lehetséges kiegészítők: AERFlex Flexibilis antibakteriális légcsatorna, ABS2 tűzvédelmi csappantyúk, intelligens külső szenzorok
VMX rendszer középületek szellőzésének optimalizására
A VMX rendszer egy komplex, innovatív rendszer, amely lehetővé teszi a légcsere helyiségenkénti szabályozását az épületben tartózkodók kényelme érdekében, ugyanakkor energiát is takarít meg. A VMX egy egyedülálló rendszer, amely a helyiség funkciója szerint választott és telepített speciális (CO2, vagy páratartalom, mozgás, jelenlét, VOC) szenzoroktól kapott információk alapján szabályozza mind a friss levegő utánpótlását, mind a helyiségből elszívásra kerülő levegő mennyiségét.
Az intelligens légcsere szabályozással a fix léghozamra beállított szellőzési rendszerekhez képest akár 25%-75% energia takarítható meg.
Jelentkezzen szakértőink témával kapcsolatos, soron következő online előadására.
Az előadás ideje: 2021. március 17. (szerda) 15:00-tól 16:00-ig.
A 7/2006. sz. TNM rendelet szellőző levegő igényre / légtechnikára (1. melléklet V. rész, 2.pont) vonatkozó 2021. március 11-től hatályos része a következő:
2. Az épület szellőző levegő igénye
2.1. Nem lakó funkciójú épület
Légtechnikai rendszer esetén, folyamatos emberi tartózkodásra használatos helyiségben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget az alábbi összefüggéssel lehet megállapítani alacsonyan szennyező épületet figyelembe véve.
Ettől eltérő igényeket a tervezési programban kell rögzíteni.
Összes légmennyiség:
A belső térben a CO2 koncentráció a külső tér levegőjéhez képest maximum 500 ppm-mel lehet magasabb. Alacsonyan szennyezőnek minősül az az épület, ahol a burkolatok és a berendezések alacsony emissziójú anyagok (pl. kő és üveg), továbbá olyan anyagok, amelyek kielégítik a következő feltételeket:
2.2. Lakóépület
Légtechnikai rendszer esetén, az alábbi helyiségekben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget a 2. táblázat szerint lehet megállapítani.
A friss levegő mennyiséget ki kell számítani az (1.) oszlop szerint a lakás hasznos alapterülete alapján, a (2.) oszlop szerint a lakást használó személyek száma alapján
és a (3.) oszlop szerint a nappali és a hálószoba alapterülete alapján. A három térfogatáram közül a legnagyobbat kell figyelembe venni.
2.3. Az energiaigény meghatározásánál figyelembe vett szellőzési levegő mennyisége nem lehet kevesebb, mint a 3. melléklet IV.1. táblázatban megadott
érték.
2.4. Ha az épület tartózkodási zónájába bejuttatandó friss levegő mennyiségét szabályozott működésű hővisszanyerős vagy központi elszívásos szellőztetőrendszer biztosítja, akkor a rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek, de az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő frisslevegő-bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításánál nem szabad figyelembe venni.
A megváltozott és 2021. január 1.-től hatályos 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, az alábbi linken tudja letölteni:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600007.tnm
Jelentkezzen szakértőink témával kapcsolatos, soron következő online előadására.
Az előadás ideje: 2021. március 17. (szerda) 15:00-tól 16:00-ig.
Reméljük az épületek szabályozott szellőzőrendszerek kialakításánál termékeinkkel továbbra is segítségükre tudunk lenni.
Aereco Légtechnika Kft.