Belső légszennyezés

A páratartalom: meghatározó tényező az egészséges épületekben és a használóik egészsége érdekében

Akár folyékony, akár vízgőz formájában a víz elsődleges problémaforrás az építőiparban. Már kis mennyiségű vízgőz is elegendő ahhoz, hogy közvetlenül, vagy közvetve hatással legyen a használók egészségére, és az épület szerkezeti elemeire. Légzőszerveink hozzávetőlegesen 40-60% relatív páratartalom mellett működnek megfelelően, az ennél nagyobb páratartalom káros a benn tartózkodókra és az épületre egyaránt.

A jó hőszigetelésű új, vagy utólag szigetelt régi épületekben a szigetelés és a nyílászárók fokozott légzárása együttesen okozhat komoly pára gondokat: a leghidegebb felületeken víz kondenzációját, a párazáró rétegnél nedvesedést, a fal hőszigetelő képességének leépülését.

A nedvesség nagy része hétköznapi emberi tevékenységek – lélegzés, felületi kipárologtatás, mosás, ruhaszárítás, főzés, zuhanyozás – következtében szabadul fel. Ezen kívül jelentős a szobanövényeink hozzájárulása a belső páratartalom növekedéséhez.

A magas páratartalom bioszennyeződések megjelenését eredményezi

A penész és más mikro-organizmusok, több mint 100 000 mikroszkopikus penész fajt képviselnek. A penész jelenléte nagy mennyiségű, meglehetősen intenzív szagú, illékony szerves vegyület felszabadulását is eredményezi, ami egészségkárosító az emberi szervezetre. Emellett az épület szerkezeti anyagainak állagromlása is elindul a többlet párafeldúsulás következtében.

Fentiekből adódik, hogy hatékony szellőzéssel szükséges a páratartalom szabályozása az otthonokban, amely 40-50 %-os szinten beállítja és stabilizálja a belső relatív páratartalmat, így biztosítva a megfelelő komfortot és egészséges környezetet.

Amellett, hogy a páratartalom optimális szinten tartása meghatározó szerepet tölt be az egészséges és kényelmes lakókörnyezet megvalósulásában, bebizonyosodott, hogy a CO2, VOC és más bio-szennyező anyagokat szellőztetéssel el kell távolítani a jó beltéri levegő minőség folyamatos biztosítása érdekében.

Illékony szerves vegyületek (VOC) jelenléte

Világszerte számos tanulmány kimutatta, hogy lakótereinkben sokféle szennyező anyag a szabványos előírásoknál, vagy a WHO ajánlásainál sokkal nagyobb koncentrációban van jelen, különösen akkor, ha a szellőzés nem működik kielégítően. A kérdéses anyagok többek között a festékek, tapétaragasztók, ablaktisztítók, laminált padló bevonata, tisztítószerek, illatosítók, gáztűzhelyek, parfümök stb. Az ilyen szennyeződéseknek jobban kitett épületekhez kiválóan alkalmazhatók a VOC – illékony szerves vegyület – érzékeléssel szabályozott megoldások, amelyek a levegőben jelenlévő vegyületek koncentrációját érzékelve a bellított szinten tartják a levegőminőséget.

Széndioxid (CO2) és egyéb szennyezőanyagok

Lakótereinkben a CO2 jelenlétét elsősorban az emberi kilégzésnek tulajdoníthatjuk, tanulmányok szerint keletkezését legtöbb esetben pára felszabadulása is kíséri. Egy ember átlagosan 19 liter/óra CO2-t bocsát ki a légzése által.

A háztartásainkban előforduló különböző veszélyt jelentő egyéb szennyezőanyagok közt hadd említsük még a szénmonoxidot (a CO fűtőberendezésekben, főzésnél, dohányzásnál keletkezhet), a radont, az azbesztet, a nitrogén-dioxidot és egyéb nitrogén-oxidokat, és ne feledkezzünk meg a dohányfüstről, valamint a mikroorganizmusokról (poratka, mikróbák, penész stb.) sem.

Csak egyetlen, hatékony megoldással távolíthatjuk el ezeket a szennyeződéseket: szellőzéssel, mely életbevágóan fontos, szükséges az egészséges élethez.