A higroszabályozású légbevezető termikus viselkedése
A hőmérsékleti szabályozás érdekében, hogy az bármelyik évszakban működjön
A páraszabályozott légbevezető zsalujának helyzetét az érzékelő poliamid pántköteg szintjén mért relatív páratartalom értéke határozza meg. Ez az érték ugyanakkor különbözhet a szoba közepén mért értéktől, hiszen ugyanakkora abszolút páratartalom mellett is a relatív páratartalom különbözhet, a különböző hőmérsékleti értéktől függően. Ezek után érthető, hogy a légbevezető érzékelőjének szintjén mért hőmérséklet meghatározó hatással van a mért relatív páratartalomra. Tehát alapvető fontosságú ennek a hőmérsékletnek a szabályozása, annak érdekében, hogy az éghajlati és időjárási viszonyoktól (azaz a belső és külső hőmérséklettől, illetve a belső és külső páratartalomtól) függetlenül kontrollálni lehessen a mozgó zsalut, valamint hogy ezt a szabályozást közvetlenül alkalmazni lehessen a belső páratartalom szerinti szabályozásra.
A “jó” hőmérsékleti koefficiens fontossága
A hőmérsékleti koefficienst (CT) a következő képlet határozza meg: Térzékelő = CT x (Tbelső – Tkülső),
ahol T = hőmérséklet (°C)
Jó néhány évi kutatómunka lehetővé tette a hőmérsékleti koefficiens (CT) ideális értékének meghatározását és kontrollálását. Egy 0,25-ös értékű CT-vel az Aereco páraszabályozott légbevezetője, az év bármely szakában kész a belső nedvesség legkisebb kibocsátása esetén is reagálni. Télen, amikor a relatív páratartalom viszonylag alacsony, a légbevezető zárt állapotban van, készen arra, hogy bármilyen pára vagy nedvesség kibocsátás esetén azonnal kinyíljon. Egy magasabb hőmérsékleti koefficiens esetén (CT=0,3 körül), ahogyan a piacon található legtöbb páraérzékeny légbevezetők többsége, az érzékelő hőmérséklete télen túlságosan alacsony; ezáltal az érzékelő egy túlságosan magas relatív páratartalmat érzékel, aminek következtében a légbevezető alapállapotban nyitva lesz, még akkor is, ha a levegő nedvességtartalma a szobában alacsony. A modulált kapacitás ekkor nagyon alacsony, és magas a hőmérsékleti veszteség.
Az érzékelő túlságosan alacsony hőmérséklete egészen addig mehet, hogy a hiszterézis (azaz a nyílás / páratartalom görbéjén lévő különbségek) fontos növekedését okozza, amely ezáltal nem teszi lehetővé a záró zsalu pozíciójának az ismert relatív páratartalomnak megfelelő meghatározását.
A relatív páratartalom – abszolút páratartalom és hőmérséklet kapcsolatát bemutató diagram: letölthető itt
Összehasonlító vizsgálat a EN 13141-9 standard alapján
Aereco páraszabályozott légbevezető viselkedése különböző hőmérsékleti viszonyok között
EN 13141-9 szabvány, meghatározza a higroszabályozású légbevezetők vizsgálati módszerét, amely alapján a különböző körülmények között vizsgálják a légbevezetők viselkedését. Ennek alapján megkülönböztetünk izoterm (beltéri és kültéri levegő hőmérséklete azonos) és nem izoterm (hidegebb külső levegő) körülményeket, annak érdekében, hogy értékelhető legyen a hőmérsékleti tényező hatása higroszabályozású légbevezető működésére. A grafikonon látható, hogy amikor a külső levegő hőmérséklete alacsonyabb (10 ° C, kék görbe ) az Aereco higroszabályozású légbevezető jelleggörbéje, (bemutatott modell: EHA2) balra eltolódik, tehát ebben az esetben alacsonyabb relatív páratartalom szükséges a zsalu nyílásához. Megállapítható, hogy az Aereco légbevezető téli , alacsony hőmérsékleti viszonyok között is megtartja a izoterm üzemeltetés időszakra jellemző (szürke görbe) páraszabályozott működési tulajdonágait.
Egyéb, a piaci forgalomban vásárolható légbevezető viselkedése különböző hőmérsékleti viszonyok között
Egyéb, a piaci forgalomban vásárolható légbevezető hőmérsékleti viselkedése különböző viszonyok között:
Amikor a levegő hőmérsékleti együttható túl magas (rosszul szigetelt páraérzékelő esetén), a vizsgált higroszabályozású légbevezető (más márka) esetén a nem izoterm viszonyok esetén a külső hőmérséklet 10oC (kék görbe) nem teszi lehetővé az optimális légutánpótlást a beltéri relatív páratartalom függvényében. Ezért ebben az esetben a vizsgált más típusú légbevezető szinte állandóan nyitva volt, tehát már nem szabályozta a légutánpótlást a belső levegő páratartalmának függvényében. Ez a jelenség hidegebb időjárási körülmények között is megfigyelhető.
